Hogyan vásárolj online?

Koreában az online vásárlásra számos felület létezik... Főleg akkor, ha koreai az ember. Van egy mind felett álló, kimondottan nagy és olcsó piactér is, ahol az összes fontos dolgot meg lehet venni. Igen, főleg akkor, ha az ember koreai. Mert ahhoz, hogy itt valaki teljes jogú taggá válhasson, a koreai bankszámlaszám, telefonszám (amiket szintén nem egyszerű szerezni), személyi igazolvány, születési anyakönyvi kivonat mellett valószínűleg azt is megkérdezik, hogy mit ettél reggelire. És ha egy gyenge pillanatában elárulja az ember, hogy kakaós csigát (vagyis nem kimchit), akkor már bukta is az egészet, mert tuti nem is koreai. Mindezt persze csak hallomásból tudom azoktól a magyar hallgatóktól, akik itt voltak néhány félévet, és nekik is csak úgy sikerült áthidalni a problémát, hogy a koreai pajtásokon keresztül rendeltek. Szóval ezt nagyjából el is felejthetjük, külföldiek számára nem alternatíva.

Persze rendelhetnénk más országokból is, mert hát az Ebay nyilván elérhető innen is, de például fogalmam nincs, hogy hogy történik az országba postázott áruk vámkezelése. És azt hiszem nem is akarom megtudni, mert segítőkészség ide, segítőkészség oda, nem vagyok biztos abban, hogy ezt belátható időn belül és/vagy fájdalommentesen meg lehetne oldani. Meg ha még működne is valahogy a dolog, akkor sem biztos, hogy megérné rádobni pár hetet meg egy csomó szívességet. Úgyhogy ezt is nyugodtan kihúzhatjuk a listáról.

Maradt a másik nagyobb piactér, a Gmarket. Ez olyan extrákkal is rendelkezik, mint az angol nyelvű felület és PayPal-os fizetés. Mindezeknek megörülvén már el is kezdenénk önfeledten vásárolni, de ekkor válik csak az egész igazán viccessé. Merthogy ahhoz, hogy bármi érdemi műveletet végre tudjunk hajtani az oldalon, Internet Explorer szükséges. Semmilyen más böngésző nem támogatott, csak és kizárólag az Explorer. És ez nem az oldal, hanem az ország sajátja egyébként. Szóval az első lépés a gép újraindítása, és a Windows betöltése. Aztán már jöhet is a regisztráció. Mióta a PayPal is használható az oldalon, azóta igazából csak egy kényes dolog maradt ebben a folyamatban: a szállítási cím megadása. Természetesen az úgy nem működik, hogy mondjuk leírja nekem valaki egy e-mailben, hogy hol is lakunk, aztán azt én jól bekopizom a megfelelő mezőbe. Még véletlenül sem. Helyette koreai nyelvű kis lenyíló listákból kell kiválasztani vagy 5-6 különböző területi egységet, mint például, hogy város, kerület, körzet meg hasonlók. Ha szerencsénk van, akkor a rendszer elégedett a választásunkkal, de még ekkor is elképzelhető, hogy például egész más irányítószámot rendel a megadott címhez, mint amit mi szeretnénk. Első alkalommal valami nagyon apró dolgot vásároltunk, leginkább csak azért, hogy leteszteljük a címet. Szerencsére két nap múlva már bátran veregethettük meg a saját vállunkat. Persze ez nem mindig sikerül elsőre. A minap egy új fiókot csináltunk, és ott persze véletlenül (meg direkt) se tudtuk beállítani az előző címet. Csak valami egészen mást. Nos ez nem is jött be annyira a szállítónak, úgyhogy majd még el kell hoznom a cuccot egy másik épületből. De nézzük a jó oldalát... Legalább itt van a campuson és nem a város másik végébe kell elmenni érte :) De tegyük fel, hogy rendben megadtunk mindent és a teszt is sikeres volt. Innen kezdve egészen addig nem lesz ezzel gondunk, amíg át nem nevezik az utcát (ahogy azt otthon szokás), vagy egyszerűen meg nem változik az egyetem címe (ahogy az itt szokás). Szerencsére azért egy darabig még mindkét esetben működik a régi címzés is. A következő probléma a fizetés. Bár olyan, hogy utánvétel nem igazán létezik, ez szerencsére mégsem problémás, sőt. Az első vásárlás után a rendszer úgy elmentett mindent a PayPal-lal kapcsolatban, hogy azóta elég rányomni a Buy gombra és a következő képernyőn már a köszönjük a vásárlást feliratot lehet olvasni. Sehol egy megerősítés gomb, sehol egy jelszókérés, jóváhagyás, semmi. De inkább nem piszkálom, mert ez így most legalább működik. És ezzel lényegében meg is van minden beállítás, jöhet a vásárlás érdemi része.

Nyugalom, ez is tartogat kihívásokat :) Alapvetően három összetevő nehezíti a feladat végrehajtását. Az első, hogy ugyan a keretrendszernek van angol nyelvű verziója, sőt keresni is lehet angol kifejezéseket használva, de magukról a feltöltött és megvásárolható árucikkekről csak a legritkább esetben érhető el nem koreai leírás. Ha meg van, az egyben azt is jelenti, hogy minimum másfélszer, de jellemzően inkább kétszer annyiért kínálják a portékát. Néztünk például egy matracot, az egyik helyen 360.000 Won-ba került, a másikon, ahol angol nyelvű volt a leírás már 600.000 volt az ára. Az úgy 60.000 forint különbség. Valószínűleg ők is hallották valahol a dinnye 100, melone 120 klasszikust Kiss Ádámtól és azóta itt is meg kell fizetni a tolmácsot. Szóval bárhonnan is közelítünk, marad a koreai leírás. A probléma másik összetevője, hogy általában nem úgy töltenek fel egy terméket, hogy mondjuk Raspberry Pi 2 Model B 1GB. Vagyis de, így töltik fel, de ha rákattint az ember, akkor már világos, hogy nem lesz elég megnyomni a vásárlás gombot. Mert először is ki kell választani, hogy melyik terméket akarjuk megvenni. A Pi-t csak úgy magában, vagy a Pi-t hűtőbordákkal, a Pi-t házzal, vagy éppen a Pi-t hűtőbordákkal és házzal együtt. (De például egy matrac esetében is fel van töltve, hogy ilyen és olyan típusú matrac, ennyiért. Aztán ha rákattint az ember, akkor már ki lehet választani a különböző méreteket, vastagságokat, és természetesen mindegyikhez más ár tartozik. De attól még egy termék a rendszerben.) Ha ez megvan, akkor jöhetnek az opciók. A Raspberry-hez például öt sornyi opció volt, mindegyik lenyíló listában 3-5 elemmel. Lehet választani hozzá házat, memóriakártyát, kijelzőt, tápegységet, HDMI kábelt, stb. És ez továbbra is az eredeti termék oldalán. És persze értem én, hogy van ebben ráció, de leginkább akkor ha érti is az ember, hogy mit választ. Persze mondhatnánk, hogy Google Translate-et neki, de itt jön a probléma harmadik összetevője. A koreai weboldalak nagyon nagy százaléka olyan, hogy a szöveg nem jelölhető ki rajta, így természetesen átmásolni is lehetetlen a fordítóba. Ebből adódóan a weboldal azonnali fordítása sem érhető el. De akkor mégis honnan tudjuk, hogy mit veszünk? Én eddig két és fél járható utat találtam... A fél az, ha van egy koreaiul és angolul is beszélő ismerős, akit meg lehet kérni, hogy ugyan segítsen már vásárolni. Ez persze általában nem megoldás, mert egyrészt ha van is ilyen ismerős akkor az ő segítségét fontosabb ügyekre tartogatja az ember, másrészt így éjfél és egy óra között egyébként se hívnám át... Szóval az egyik járható út az oldal forrása. Ez jól működik a lenyíló listák esetében, csak meg kell találni a vonatkozó részeket a kódban. És onnan már simán ki is lehet másolni, a Google meg boldogan fordítja. Ellenben a leírás már macerásabb dolog, mert az jellemzően úgy van beillesztve, hogy a szöveg sehonnan sem másolható ki. Na ekkor jön a mókolás csúcsa, amikor fogja az ember az okostelefonját és az arra telepített Google fordítóval csinál egy képet a képernyőről, majd kijelöli a fotón a számára érdekes karaktereket és bízik abban, hogy a fordító fel is ismeri azokat. És pikk-pakk mehet is a cucc a kosárba :)

Ami viszont kimondottan jól működik az a szállítás. Már ha sikerült olyan címet megadnunk ugye, amit szerettünk volna. Elég sok dolgot rendeltünk már, és kivétel nélkül minden megérkezett a második munkanapon, ráadásul sok esetben ingyenes a fuvar. De ha fizetni is kell érte, akkor egy lapra szerelt szekrényt is elhoznak nagyjából 600-800 forintért. Hát így megy ez itt a világnak ezen a felén...