Ha már itt vagyunk Koreában, mi más lehetne a vasárnapi program, mint meglátogatni egy amerikai katonai bázist... Persze azért ez nyilván nem olyan egyszerű, kell hozzá egy ismerős is, akinek van bejárása, plusz vendégeket is vihet magával. De szerencsére ebben nem szenvedünk hiányt. Felmerülhet még a miért kérdése is. A válasz egyáltalán nem bonyolult: a kaja miatt :) Mert hát nem rossz a koreai konyha, de azért az indokoltnál jóval kevesebb benne a hús, és jóval több az édes és a csípős. Cserébe a bázison vasárnap all you can eat van, amerikai, mexikói és európai konyhával. Kihagyhatatlan :) Így esett hát, hogy Camp Walkerben ebédeltünk, köszönhetően Lorne igen kedves és visszautasíthatatlan meghívásának. Jó volt... Talán sikerült annyi húst megennem, hogy a maradék itt töltött időre már kitartson... Az Evergreen golfklubban meg nem kizárt, hogy árat emelnek a jövő héten. De az is lehet, hogy többet nem engednek be a bázisra... Érdekes világ egyébként. Van bent saját benzinkút, kórház, egy csomó bolt, még annál is több amerikai gyorsétterem, golf- és baseball pálya, iskola, templom, hogy csak azokat említsem, amiket láttam is. Plusz van bowling pálya is. És hát hol máshol bowlingozzon az ember életében először mint egy Koreában lévő mini Amerikában. És ahhoz képest, hogy a Melinda is totál kezdő volt a témában mindketten gurítottunk egy strike-ot abban az egyetlen játszmában, amit időnk engedett. Soha rosszabb kezdést! És az sem elhanyagolható, hogy volt cipőjük a méretemben. Persze mindjárt úgy kezdtük, hogy a lehető legnagyobbat kérem, mire megkérdezték, hogy 17-est? Úgyhogy vissza kellett venni az arcból, és megelégedni egy 15-össel :) És a látogatásnak még egy nagyon fontos hozománya volt: azt is megtudtuk, hogy ruhát, cipőt az én méretemben kizárólag az amerikai bázisokhoz vezető utak mentén működő üzletekben, vagy bent a bázison (ÁFA nélkül) fogok kapni. De ott biztosan.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése